Csíkszentkirály földrajzi elhelyezkedése

A Hargita hegylánca és a Csíki-havasok vonulata közrezárja a Csíki-medencét, melyet a Zsögödi-szoros Al- és Felcsíkra oszt. Csíkszentkirály az Alcsíki-medence északi határánál található, a Zsögödi-szorosból kilépő Olt kiszélesedő medrében. Nyugaton a Hargita-hegység határolja, keleten pedig a Csíki-havasoknak az első dombvonulata.
Csíkszentkirállyal szomszédos település észak felől körülbelül 7 km-re Csíkszereda, dél-keletre ugyancsak 7 km-re Csíkszentmárton, délre 1 km-re Csíkszentimre. Közeli település Csíkszentlélek, Mindszent és Hosszúaszó, amelyek földrajzilag alig 2-3 km-re vannak, de a közvetlen műutak hiánya miatt csak Csíkszeredán vagy Csíkszentgyörgyön keresztül érhetők el.

Csíkszentkirály rövid története


Nevét első szent királyunkról, Szent Istvánról kapta, így szinte biztosra kijelenthetjük, hogy a névadás 1083, Szent István szentté avatása után és 1192, Szent László szentté avatása előtt történt, mivel 1192-től kezdve már pontosítják melyik szent királyunkról van szó. A legenda szerint Csíkszentkirály névadása beleilleszthető abba az úgymond „névadási hullámba”, mely az 1061-es második pogánylázadást követte. A hagyomány szerint, mivel a már megkeresztelkedett székelyek vissza-visszatértek korábbi pogány hitükhöz, I. László magyar király eltörölte az összes pogánykori nevet és címet, de még a települések ősi neveit is, így próbálván megerősíteni a nyugati világ szemében pogány, de hagyományaihoz és ősi vallásához ragaszkodó székelyeket keresztény hitükben. A szájhagyomány szerint ekkortól fordulnak elő csoportosan „szent” kezdetű helységnevek Székelyföldön.

Csíkszentkirály falurészekre, úgymond tízesekre tagolódik, melyek őrzik a falu régmúltját. A XV-XVII. században a tízeseknek, mint területi szerveződéseknek, pontosan körülhatárolt feladatkörük volt az illető település gazdasági-katonai életében. A tízesek tulajdonában voltak a szántóföldek, legelők, erdők. A tízes legfontosabb feladatköre azonban tíz katona kiállítása volt. A székelyeknél a katonai szolgálat jelentette a székely szabadság jogforrását és zálogát, amelyért adómentességet élveztek.

A hajdani tízesek összeolvadásával keletkezett a mai Csíkszentkirály. Poklondfalva, Tiva és Kincseszeg nevű tízesek ma már elvesztették hajdani (katonai, határőr) funkciójukat, napjainkban csupán a falu részeinek térbeli elhatárolására használják.


Csíkszentkirályi népviselet


Csíkszentkirályi néptáncosok Bárdudvarnokon
Bárdudvarnok Csíkszentkirályi néptáncosok a Kultúrális Héten

Csíkszentkirályi néptáncosok Bárdudvarnokon
Bárdudvarnok Csíkszentkirályi néptáncosok a Kultúrális Héten

Csíkszentkirályi néptáncosok Bárdudvarnokon
Bárdudvarnok Csíkszentkirályi néptáncosok a Kultúrális Héten

Csíkszentkirály közigazgatása


A jelenlegi közigazgatási besorolás szerint Csíkszentkirály község Hargita megyéhez tartozik. A széki közigazgatás alatt, 1849-ig, a falu Csíkszékhez tartozott, majd a rövid Bach korszakban Udvarhely megye része volt. Az 1867-es kiegyezés utáni vármegye rendszer kiterjesztéskor Csík vármegye Alcsíki járásának lett része. Az ekkor kialakított megye-járás rendszer a második világháború végéig megmaradt, annyi változással, hogy 1936-ban megalakították a jelenleg is létező falu-község hierarchiát. 1950-ben a kommunista diktatúra felszámolta a megyerendszert, és helyette a szovjet mintára létesített tartomány- és rajonfelosztást vezette be. Így hajdani Csík vármegye Csík rajonná alakult és először Sztálin Tartományhoz tartozott (Brassó székhellyel, mely az 1950-es években Sztálinváros nevet viselte), majd Magyar Autonóm Tartományhoz és végül 1960-tól Maros-Magyar Autonóm Tartományhoz. Az 1968-as közigazgatási reform során visszaállították a megyerendszert, és összevonták a községeket. Ekkor Csíkszentkirály községközponttá vált, hat szomszéd település hozzácsatolásával. A vasfüggöny leomlása után, többszöri próbálkozás után, 2004 tavaszán népszavazás útján a falvak szétváltak, így Csíkszentkirály újból önálló községgé vált.


Csíkszentkirály a térképen